A kezdetek

Egyszer egy online térképes túratervezgetés közben a Graphhopper.com-on futottam bele először a PMP betűszóba, és kíváncsi lettem, mit is takarhat ez rövidítés. Némi kereséssel máris egy olyan cikkhez jutottam, amely azt állította, hogy ez a Pest Megyei Piros bizony végig bringázható. Lekövetve térképen és ismerve már egy kis részt a Gödöllői-dombságból és a Börzsönyből sejtettem, hogy azért ide nem mindegy, milyen kerékpárral megy az ember. De mivel amúgy is széles terepgumikkal és MTB-vel szoktam/-unk túrázni, különösebb aggodalmak nélkül fogtam hozzá a teljes 228 km-es táv felosztásához.

A teljes hivatalos PMP útvonal először hat szakaszra bomlott úgy, hogy minden kezdő- és végpont egy vasútállomás. A szakaszok átlag úgy 35-40 kilométeresek, azaz cakk-pakk mindegyik egy egész napos túrát jelent. Számunkra praktikus okokból a Csepel-szigetre eső végpontot Ercsire és kompozásra cseréltük, így az első megtett szakasz a számunkra 5. számú Ercsi-Ócsa lett egy már egész langyos tavaszi napon. Ezután rögtön át is alakult a terv a tapasztalatok fényében. A 6. számú, Dömsödig tartó homokfutamos szakaszt inkább lecseréltük, továbbá kapott a túra egy 0. kiegészítő szakaszt is a Börzsönyben, így végül az alábbi program állt össze, amelyet már ajánlani is merünk, csak nem épp mindenkinek.

A Pest Megyei Piros szakaszai

• PMP 0. kerékpáros szakasz: Szob, Nagyirtás, Királyrét, Szokolya, Verőce. Ez kifejezetten hegyi terep, sok, de elosztott szinttel és erdővel, kevés kilátással, gyakorlott túrázóknak
• PMP 1. kerékpáros szakasz: Verőce - Sződliget. Ez is inkább hegyi szakasz, kicsit kevesebb szinttel, több kilátással, a vége felé némi homokkal, még mindig inkább gyakorlott túrázóknak
• PMP 2. kerékpáros szakasz: Sződliget - Gödöllő. Dombvidék homokkal, szinttel, kilátással, már nem technikás, de kitartás még kell hozzá.
• PMP 3. kerékpáros szakasz: Gödöllő - Gyömrő. Ez nagyon az a szakasz, ahol nem mindegy, honnan hová megyünk. Gyömrő felől indulva kissé barátságosabb, jellegében az előzőhöz hasonlít, de inkább megint csak gyakorlott túrázóknak javasolt. Dombos, kilátós, változatos, és szint is akad.
• PMP 4. kerékpáros szakasz: Gyömrő, Inárcs, Ócsa. Ezt a szakaszt is át kellett kicsit alakítani, belefűzve az ócsai láperdőt, ami jó döntésnek bizonyult a többi unalmas homokos erdőhöz képest. Itt szint alig van, homok viszont annál több, kezdőknek is ajánlható.
• PMP 5. kerékpáros szakasz: Ócsa - Ercsi. Teljesen sík terep, homokos, de alig kell tolni itt-ott. Családbarát útvonal.
  

A kör bezárul

Egy Budapest körüli nagy agglomerációs körhöz tehát a kiegészített, módosított PMP már ad két támpontot a Dunánál: Ercsit és Szobot, illetve átkelve képzeletben a komppal Pilismarótot. A feladat tehát ezt a két települést a Dunántúlon összekötni. Mivel itt kevesebb a vasútvonal, kevesebb kanyargás engedhető meg, így lehet csak többek számára vállalható nehézségű szakaszokat alkotni, szám szerint négyet. Egy ismert földrajzi elnevezés tágabb értelmezésével ezek az alábbiak lettek:

• Dunazug 1. kerékpáros szakasz: Ercsi - Velence. Megcélozzuk a Vál völgyét, majd a szomszéd dombokat a tó mellett. Ez a szakasz javarészt sík.
• Dunazug 2. kerékpáros szakasz: Velence, Alcsútdoboz, Bicske. Ez a könnyedebb szakasz nagyjából bárkinek ajánlható akár túrakerékpárral is, több helyen kilátásban is lesz részünk.
• Dunazug 3. kerékpáros szakasz: Bicske, Vasztély, Tinnye, Piliscsaba. Igazi dombvidék látványos dombtetőkkel, inkább MTB-vel ajánlott.
• Dunazug 4. kerékpáros szakasz: Piliscsaba - Pilismarót/Szob (vagy Esztergom). Bár a Pilis és a Visegrádi hegység épp e két pont közé ékelődik be, mi ügyesen nagyjából kikerüljük őket, épp csak belekóstolva a hegyek világába. Mindenképp MTB javasolt. Opcionális/gyalogos kitérők is akadnak.

Általános tapasztalatok és tudnivalók.

Végül is az a máshol olvasott állítás, hogy a PMP végig kerékpározható, 95%-ban megállja a helyét. Néha azért a homok miatt (lásd Babatpuszta) vagy a meredek, kövesebb utak miatt tolni kell a bringát, de összességében megfelelő felkészültséggel egy változatos és élvezetes túrasorozatot kapunk. A rajt és célpontok megközelítése vonattal szinte teljesen problémamentes. Útközben bolt és ivókút is akad a településeken, de jobb úgy készülni, hogy a bolt délután bezárhat, az ivókút meg esetleg nem működik, vagy túl meleg van és sokat izzadunk. A sík és dombos szakaszokon sokszor a nyílt terep miatt, a hegyesebb részeken a sok szint miatt amúgy is érdemes inkább a késő tavaszi, kora nyári hónapokra időzíteni, amikor már sokáig van világos. Eső utáni napra se tegyünk túrát, bőven vannak olyan részek, ahol csak a gond lesz belőle. A jó nedves homok meg kifejezetten vicces dolgokat tud művelni egy bringával. A PMP piros jelzései nagyjából a helyükön vannak, és a Duna túlfelén lévő szakaszokon is akadnak jelzések, de azért legyen nálunk okostelefon jó GPS-el és offline térképpel, mert néhány település külterületein ezek nélkül el lehet tévedni. A hivatalos PMP nyomvonalat úgy 90%-ban érdemes követni, néha azért adja magát pár módosítás, kitérő, ezekről az egyes szakaszokról szóló beszámolókban szó is van. A nem PMP szakaszokon a bejárt útvonalon nem nagyon érdemes módosítani. És végezetül sokkal szórakoztatóbb társaságban menni, meg nem utolsó sorban praktikusabb is, ha valami megakasztja a túrát. Mivel sok a településtől távol lévő rész, mindenképp legyen jól felkészített, üzembiztos a bringánk, legyen pótgumink, szerszámunk, gumicukrunk, stb., de elsősorban kalandvágy is kitartás!

A javasolt túraútvonalakat mindenki saját felelősségére járja be.