Ez a kerékpáros szakasz a PMP nyomvonal jelentős átalakításával született meg. Ennek egyik indoka a borzasztó állapotú Ráckevei HÉV elkerülése volt, a másik egy tanösvény beiktatása, a harmadik, utólagos szempont pedig a PMP továbbgondolása, lévén Ercsiből a másik irányban egy másik kerékpáros túraútvonal is indul. A kiinduló pont tehát Ercsi vasútállomás, ami a Déli pályaudvarról sokak számára lehet könnyebben elérhető, mint az említett HÉV, de mindenképp komfortosabbak a szerelvények.
A vonatról leszállva a rendelkezésre álló 20 perc alatt bőven elérhető a helyi komp, amellyel át is kelünk a Csepel szigetre, hogy Szigetújfalun rácsatlakozzunk a PMP-re. Innen homokos, de jól járható utakon tekerünk át Szigetcsépre, közben helyenként kilátás nyílik a festői Százhalombattára, és a távolba vesző hegyekre.
Szigetcsép után a kis Duna ág partjára vezet az út, és ott is marad maradunk jó hosszan. Itt változatos kinézetű nyaralók mellett, szinte már az ártéren élvezhetjük ki a vízpartot. Elérve a szigethalmi hidat, kezdődik egy 10 km-nél kisebb kitérő a szigetszentmiklósi kúszóláp tanösvényhez és parkhoz, amely pihenőhelynek is kiváló és hamar bejárható gyalogosan is.
Visszaérve a hídhoz át is kelünk rajta. Itt könnyű elhaladni a hídról levezető jelzés mellett, ami rögtön a part vonalánál található, és egy kicsit tolni is kell a kerékpárt a rézsűn. Egy kisebb üdülős részt elhagyva következik a PMP egyik legrosszabb része, ugyanis 200 métert kénytelenek vagyunk a forgalmas 51-es úton tekerni, noha az tilos. De ha már elértük a bal oldalon található szervizutat, akkor a PMP következő leágazásáig több kellemetlenség már nem vár minket.
Elhagyva a főutat a PMP dél-keleti irányba fordul, és szinte nyílegyenes vezet át Dunavarsányon a róla és Délegyházáról is ismert tórendszerhez. Ide mi nagy várakozásokkal érkeztünk, hogy majd milyen jó lesz egy tó partján ejtőzni egyet. De sajnos csalódnunk kellett, mivel a tavak vagy még aktív és ezért elkerített bányatavak, vagy jelentősen körbeépítettek nem csak nyaralókkal, de lakóházakkal is, így szabad part kevés akad, legalább is arrafelé, amerre a PMP vezet. Itt mindenképp volna értelme egy nyomvonal korrekciónak, vagy egy célzott fejlesztésnek az érintett települések részéről, nem mintha akkora tömegek kerékpároznának erre, de ki tudja, hogyan fog ez megváltozni.
A tavakat elhagyva egy nagyjából egy kilométeres országúti szakasz után egy tanyánál balra kanyarodva ismét a zöldben találjuk magunkat, hogy egy dombra ültetett kisebb erdőn áthaladva Ócsáig gyakorlatilag már csak a sík semmi közepén érezzük magunkat kerékpáros barát földutakon.
Ezek a hosszú, jobbára egyenes szakaszok pontosan annyira izgalmasak, amennyire gondolni lehet róluk. A dombos, hegyes terephez szokott kerékpárosoknak azonban egy jól felépített alföldi túrán egy ideig még az újdonság varázsát is adhatják. Az Ócsára bevezető utolsó szakasz azután ismét egy kisebb országúton vezet, így jutunk el végül Ócsa vasútállomására, ahol zárul a túra.
A túra végpontjait mindenképp vasúttal érdemes megközelíteni. Az utak vékonyabb, nem bütykös gumikkal is járhatók, tehát MTB mellett trekking és túrakerékpárokkal is nekivághatunk, az útvonal szintkülönbséget alig tartalmaz. A komp menetrendjéről érdemes előre tájékozódni.
Az összes szakasz interaktív térképe
A javasolt túraútvonalat mindenki saját felelősségére járja be.
